2011. augusztus 22., hétfő

Simone Elkeles - Chain reaction (PC #3)


A francokat nem mexikói.  Igazam volt. Ennek az angyalnak bizony piros, fehér és zöld vér folyik az ereiben.



Luis Fuentes a legkisebb Fuentes testvér, és eddig vele volt a legkevesebb gond is. Asztronauta akar lenni, ezért színjeles tanuló és nem keveredik bajba. Persze felfedezhetünk benne néhány ismerős Fuentes vonást is: imádja az izgalmat és a csodás ellenkező nemet.
Nikki Cruz mexikói létére Fairfield előkelő, fehér negyedében lakik, hála asszimilálódott, gazdag szüleinek. Nem tudja, milyen a hagyományos mexikói bevándorlók élete, spanyolul nem beszél és nem igazán barátkozik mexikóiakkal, viszont kikéri magának, ha „nem igazi mexikói”-nak nevezik.
Az élete egy szerelmi csalódás után 180 fokos fordulatot vesz és megfogadja, hogy nem kezd többet rosszfiúkkal, főleg nem mexikói bandatagokkal.
Aztán jön Luis. A fiatalok két évvel ezelőtt már találkoztak, ahol Nikki egyértelmű ellenszenvét nem félt kinyilvánítani, de Luis-nak csak még jobban megtetszett így a lány.
Most, hogy a fiú anyjával visszaköltözött gyerekkori lakhelyére Coloradóból, Luis örömmel ostromolja Nikkit, a lány pedig kezd megbízni a fiúban, ezzel egy időben kezdi értékelni és megismerni mexikói gyökereit.


Ennek a könyvnek sajnos volt egy nagy, végzetes hibája.

Vége volt. Nem csak a könyvnek, de az egész, szeretett Perfect chemistry trilógiának is.

Komolyra fordítva a szót, valójában csak az epilógus bökte a csőrömet. Stílusra olyan, mint amit a Perfect chemistryben és a Rules of Attractionben megszokhattunk, habár kb. az első mondaton hangosan fel kellett röhögnöm. 
Elkeles a leírást itt nekem kicsit szájbarágósan alkalmazta, ami nem volt megszokott a PC epilógusoknál, viszont ez egy elég hosszú vég volt. És amikor átváltott a leírásból a jelenetre, ott már részemről nem volt semmi gond, sőt, még egy folytatás ígéretével is kecsegtetett, bár lezárásnak is nagyon jó volt.

SPOILERes problémám az epilógussal igazándiból csak kettő volt:
- a három Fuentes iker közül csak Junior körül forgott az egész, én örültem volna annak, ha  a hegedűs meg a kocka gyerek is szerepel, nem csak megemlíti Elkeles, hogy ja, mellesleg ők is vannak
- tudni akartam Brit és Alex második gyerekének a nemét/nevét!!!


A Chain Reactionnek alapjában véve az az erőssége, hogy megvan benne minden, ami a PC sorozatra jellemző: egy kis szerelem, egy kis akció, némi titok és óriási családi összetartás.

A család itt még fontosabb szerepet kap, hiszen a könyvbe gyakran összegyűlik a most már igen népes Fuentes család apraja nagyja ezzel igencsak megmosolyogtató pillanatokat okozva.

A regény középpontjában nem csak a szerelem áll, hanem az is, hogy bízhatunk meg valakiben/valamiben újra, hogyan térjünk vissza a helyes útra. Arról szól, hogyan fogadjuk el azt, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk és hogy tanuljunk meg megbánás nélkül emlékezni a múltra.

Luis és Nikki igazi hús-vér karakterek, pozitív és negatív tulajdonságokkal, de az én kedvenc párosom még mindig Brit és Alex.

A Chain reaction elolvasása után már csak 3 Elkeles könyv vár rám, a ’How to ruin’ sorozat. Remélem, hogy gyorsan összehoz valamit ez a néni, mert tuti, hogy nyomon fogom követni a munkásságát. És ha valami Perfect chemistry-hez kapcsolódóval jön, annál jobb.

Viszlát, Fuentesék, örülök, hogy megismerhettelek titeket. :)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése