„Még csak nem is hittem a vámpírokban, mielőtt egy lettem közülük.”
Bree Tannert már megismerhettük az Eclipse-ben, ahogy feladja a harcot és úgy tűnik, befogadja a Cullen család. Ám az új élete reménye egy perc alatt szertefoszlik, amikor rövid, második életét is elveszik tőle.
Stephenie Meyer kisregényében ennek a mellékszereplőnek átváltozás utáni életét mutatja be, hogy a dolgok másik oldalára is legyen rálátásunk.
Stephenie Meyer kisregényében ennek a mellékszereplőnek átváltozás utáni életét mutatja be, hogy a dolgok másik oldalára is legyen rálátásunk.
Rövid kis szösszenet egy olyan leány tollából (?), aki anno nagyon rajongott a Twilight Sagáért, csak jött ez az iszonyú tömegrajongás…
Szóval csak azért mondom, hogy tudjátok, se nem a ’hater’, se a fanatikus rajongó nem szól belőlem.
Szóval csak azért mondom, hogy tudjátok, se nem a ’hater’, se a fanatikus rajongó nem szól belőlem.
A Twilight saga mindegyik része a polcomon csücsül, leginkább a fent említett ok miatt. Tényleg imádtam. Most is szeretem, csak már nem jelenti ugyanazt a számomra, mint azelőtt.
A Bree Tannert viszont már nem vettem meg. Azt hiszem ezt a kisregényt (vagy jó hosszú novellát) Steph jótékonysági céllal írta, viszont a magyar kiadású 140 oldalas könyvért 2-3000 forintot pofátlanul drágának tartok. Sajnos nem vagyok abban az anyagi helyzetben, hogy mindent megvehessek, de hát erre van a könyvtár, de persze aki megteheti, tegye csak nyugodtan.
A Bree Tannert viszont már nem vettem meg. Azt hiszem ezt a kisregényt (vagy jó hosszú novellát) Steph jótékonysági céllal írta, viszont a magyar kiadású 140 oldalas könyvért 2-3000 forintot pofátlanul drágának tartok. Sajnos nem vagyok abban az anyagi helyzetben, hogy mindent megvehessek, de hát erre van a könyvtár, de persze aki megteheti, tegye csak nyugodtan.
Alapjában véve tetszett a Bree Tanner rövid második élete. Lehet hogy azért, mert a Beautiful Creaturesnél minden csak jobb lehet, vagy hiányzott ez a Twilight világ, nem tudom.
Nem kell sokat várnunk, tényleg csak azt a pár hetet kapjuk, amit előzetes információink ígértek. Csak hogy a megszokott vega vámpírok helyett most vérbeli vérszívókat kapunk, aki szemrebbenés nélkül letépik egymás karját, Seattle utcáin vadásznak, gyakran egymásnak esnek és ösztöneiken kívül igen keveset tudnak a vámpíréletről, hála vezetőjüknek, Rileynak és a nőnek, Victoriának, aki elcsábította.
Ők ugyanis csupán azért teremtették őket, hogy hadsereget szervezve megszabadulhassanak Cullenéktől, így az újszülöttek boldog avagy boldogtalan tudatlanságban élnek.
Ők ugyanis csupán azért teremtették őket, hogy hadsereget szervezve megszabadulhassanak Cullenéktől, így az újszülöttek boldog avagy boldogtalan tudatlanságban élnek.
Bree és Diego persze rájönnek, hogy becsapták őket és Riley iránt érzett bizalmuk meginog. Riley tulajdonképpen egészen jól felépített negatív hős, amolyan még nem teljesen kifejlett pszichopata, aki képes egy szempillantás alatt a bizalmadba férkőzni, de szemrebbenés nélkül eltesz láb alól.
Bree karaktere kidolgozottabb is lehetett volna. Nem tudtunk meg eleget a múltjáról, így az elejtett információk kissé erőltetettnek tűntek, habár megértem, hogy nem is fért volna bele több minden egy kisregénybe.
Viszont a lány érzései azért igenis átérezhetőek voltak, ennek örültem.
Viszont a lány érzései azért igenis átérezhetőek voltak, ennek örültem.
A Bree-Diego szál is jóra sikeredett, Steph nem siette el úgy a dolgokat, mint a Beautiful Creatures írónői.
Összességében persze nem alkotott semmi maradandót, átlagossága miatt kap is egy hármast.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése