Cassandra Clare - Clockwork Princess (The Infernal Devices #3)

SPOILER, ergo cselekményleírás az egész posztban!

„- Nem hiszed, hogy képes vagyok harcolni, csak mert lány vagyok.

  - Nem hiszem, hogy képes lennél harcolni a menyasszonyi ruhádban. Ha ez számít valamit, még Will sem tudna ebben a ruhában harcolni.
  - Talán nem. Viszont ragyogó menyasszony lennék.”

Az Intézet lakóinak Jem és Tessa közeledő esküvőjére kellene készülnie, ám a látszólag nyugalmas időszak csupán két hónapig tartott. Mortmain ugyanis újra felbukkan, hogy magával vigye Hercegnőjét, és a ’pokoli szerkezetek’ segítségével eltöröljék a Föld színéről az Árnyvadászokat.

Ez a bejegyzés rendkívüli megszakítása a lusta-vagyok-olvasni-ezért-blogolni-se-tudok hiatusnak. A különleges alkalom pedig abból adódik, hogy végre valahára, több mint egy év várakozás után, megjelent, megjött és el is olvastam a Clockwork Princesst, a szívemben különleges helyet foglaló Infernal Devices trilógia harmadik és egyben befejező részét.

Voltatok már úgy, hogy egyszerre imádtatok és gyűlöltetek is egy könyvet? Mert ezzel pontosan ez volt a helyzet. Már-már remegtem a várakozástól, és rettentően élveztem az olvasást, de nem tudnám azt mondani, hogy ötöst érdemel. Ha nagyon elfogult lennék, persze azt mondanám, de ha igazságosak vagyunk, akkor nem. Mert egy óriási érzelmi hullámvasút a könyv: a közepén és a végén konkrétan zokogásban törtem ki, de néha nagyon mérges voltam, és persze voltak aranyos részek is, de látszott, hogy itt nem azon van a hangsúly, ez a „sötét” rész a trilógiában.

Haladjunk kívülről befelé! A könyv gyönyörű. De tényleg. Nem csak a borítókép, hanem a színe, ahogy csillog, szép vastag, satöbbi. Ráadásul, az általam is birtokolt keményborítós kiadás védőborítójának belsejében egy igen keszekusza, ámbár részletes családfa van, ami ISZONYATOSAN spoileres, így mindenképpen le kell győzni a kísértést, hogy még a könyv kezdete előtt elolvassuk. 568 oldal csoda, a legvastagabb a trilógiában.

A történetről. Azt kaptam-e, amit vártam? Nos, igen is meg nem is. Egyrészt mindenki megkapta a maga happy endjét, ezt nagyon pozitívan ítélem meg – valaki persze sziruposnak tartja, de ha pl. a Da Vinci kódnak lehetett szappanopera vége, ennek miért ne lehetett volna? Ennek ellenére az nem tetszett, hogy mindenkit össze kellett párosítani mindenkivel.
Több csavart szerettem volna látni a történetben, váratlan fordulatokat. Itt jön a képbe Jem. Gondolom az lett volna a nagy durranás a sztoriban, hogy a mi szeretett Mr. Carstairsünk mégsem halt meg, hanem Silent Brother lett. Hadd idézzek saját, CoLS-ról írt bejegyzésemből: „A kedvenc elméletem, hogy Brother Zachariah a jövőből visszatért Jace… a könyv alatt én Jemre tippeltem, de úgy érzem nem lesz ennyire kiszámítható.” PEDIG DE! Na persze, ha valaki nem agyal rajta sokat, nem olvas teóriákat, stb., az talán meglepődött, de még így is voltak buktatók.

·         már elnézést, de milyen szereplő hal meg a könyv felénél?

·         nincs komoly gyász, temetés, stb., de oké, Jessie se kapott

·         Charlotte mormolása arról, hogy reméli jó döntést hozott

·         satöbbi

De nem mondanám kimondott problémának, az Infernal Devices ugyanis mindig is inkább az érzelmekről szólt, mint az akcióról, talán ezért is áll közelebb a szívemhez, mint a Mortal Instruments).

A szereplőkről, és amik velük történtek:

Kezdjük is mindjárt Jemmel. James Carstairs az egyik legszerethetőbb figura, aki valaha is élt a lapokon. Eszeveszetten imádom az első kötet óta, már ott is kifejtettem, hogyha meghal, tüntetek! Nálam nem létezik Team Will vagy Team Jem, hihetetlen, de Clare-nek sikerült két olyan férfiút teremtenie, akik teljesen ellentétei egymásnak, mégis száz százalékig ugyanolyan fontos helyet foglalnak el az olvasó szívében. Tudtuk, hogy meg fog halni, de halálhíre mégis összetörte a kis lelkem.  Nem egyszer, nem kétszer könnyeztem meg a beszélgetéseit Willel vagy vegyük azt, amikor Charlotte Jemmynek hívta… A Parabatai című fejezeten konkrétan bömböltem. Akkor még nem gondoltam volna, hogy a halálnál történhetnek rosszabb dolgok is vele. Mert ekkor elkezdtem gyanút fogni: mi van, ha beigazolódott a gyanúm, és tényleg Jemből lesz Brother Zachariah? Ez sokkal, sokkal rosszabb érzés volt, mert tudtuk, hogy Jem NEM AKAR Silent Brother lenni, értitek, NEM AKAR, és én annyira megszerettem ezt a szegény srácot, hogy konkrétan fájt a szívem érte. Mert végül mégis úgy döntött, hogy inkább megszakítja a kapcsolatot mindenkivel, akit szeret, nem csinál soha többé olyat, amit szeret (lsd. hegedű), csakhogy segítse Tessát, Willt, és a többieket. (!!!) Igaza volt Tessának abban, hogy holtan sem tudna zenélni, satöbbi, de azt látni, hogy Jem, aki már annyit szenvedett, most ismét, sok száz évig szenvedni fog önfeláldozóan összetörte a szívemet. Bevallom, ezután iszonyatosan keserű szájízzel folytattam a regényt, és egészen az epilógusig nem tudott nyugodni az igazságérzetem, tudta, hogy itt valami nagyon nincs rendben. Na de az epilógus! Ez volt az a rész, amire tényleg nem számítottam: hogy Jem Silent Brothersége visszafordítható, és új esélyt kaphat egy egészséges életre, Tessával az oldalán. Máshogy tényleg nem lehetett volna megoldani úgy, hogy tényleg mindenki elégedett legyen: Tessát nem vádolhatjuk semmivel, hiszem Will akkorra már nyolcvan éve halott volt, és ő nem szeretett senki mást, szabadon segíthette és szerethette Jemet. ÉS EZ TUDJÁTOK MIT JELENT, UGYE? Na jó, nem biztos. Szóval, ez jelentheti azt, hogy Jemet láthatjuk még később a TDA-ban, ugyan az spoileres lenne az Infernal Devicesra. Viszont mivel Tessa nem tudott arról, hogy Jem „meggyógyult”, sajnos azt kell feltételeznünk, hogy Tessa nem lesz benne a City of Heavenly Fire-ben.

Will és Tessa. Ugyanolyan mértékben szeretem őket, mint Jemet. Tessa nagyon jó hősnő, nem idegesítő, bátor, érdekes. Will pedig a legsötétebb időkben is megnevetteti az olvasókat, és lehetetlen nem szeretni. Mindenki megkapta a maga happy endjét, DE muszáj megemlítenem a Bizonyos Tizenkilencedik Fejezetet. A szituáció: Will Tessa keresésére indul, útközben megszakad a parabatai kapcsolat és tudja, hogy Jem halott. Rátalál Tessára, de béna módon bent ragad vele. Kisírják magukat Jem miatt, és végül úgy határoznak, együtt töltik az éjszakát.  Na, itt voltam úgy, hogy ne. Mert én értem, hogy

·         tényleg SZERETTÉK egymást

·         a gyász furcsa dolgokat művel az emberrel

·         Will másnap valószínűleg meghalt volna

·         Tessa pedig hozzáment volna Mortmainhez, és ez lett volna az egyetlen, első és utolsó rendes, szerelmes szexuális élménye

·         és Jem is tudta, hogy Will szereti Tessát és áldását is adta rájuk

Ennek ellenére egyszerűen nem hiszem el, hogy ennek pl. a Wessa rajongók maradéktalanul tudtak örülni, ráadásul lelkendezve. Mint teljesen pártatlan emberke, azt kell mondjam, hogy a fentieket is megfontolva, mégis úgy éreztem, hogy ez így furcsa és keseredés és nem igazán helyes. Mert Jem, Will lelkének másik fele, Tessa vőlegénye MOST „HALT MEG”. Persze a lelkiismeretek utána dolgoztak, de… én nem tudtam teljesen örülni. De mit számít, hogy én mit gondolok.

Mellékszereplők:

Túlságosan megnövekedett a populáció, ergo megosztott volt a figyelem. Tulajdonképpen csak Will kishúgával, Cecily Herondale-el volt problémám. Rettentően idegesítő volt, Isabelle-hez hasonlítják, de őt sokkal jobban szeretem. Na meg persze egyből összeboronálták a kicsi Gabriel Lightwormwooddal.
Akiket imádtam az Sophie és Gideon. Nagyon reméltem, hogy legalább ők egymásra találnak, és habár érdekes volt a nagy drámában Gideon bénázása, belépett a kedvenc karaktereim körébe.
Persze Henry, Charlotte, Magnus semmit sem változtak, ugyanúgy rettentően szerethetőek.

Ami külön tetszett:

·         A Herondale csillag! Elfelejtettem, hogy ki kéne derülnie mikor is találkoztak a Herondale-ek egy angyallal. Valami olyasmit vártam, hogy simán megidézi vagy szívességet kér vagy ilyesmi, de az, hogy Tessa angyala miatt lett ott a jegy, aaaaannyira szép és megható… (*gyenge idegrendszer, elnézést*).

·         James! Alig várom, hogy olvassunk még róla… Jem nevét viseli, Tessa és Will a szülei, érdekes egy kölök lehet.

·         Will esküvői beszéde Gabriel és Cecy esküvőjén (epilógus)

·         a kalácsok az ágy alatt, amikor Gideon megdobja Gabrielt kaláccsal

Ami nem tetszett:
Szerencsétlen Ithuriel! Úgy sajnáltam.

Végeredményben azt kell elmondanom, hogy hihetetlenül szerettem ezt a sorozatot, és talán nem lett grandiózus vége, de szeretetteljes vége lett. Ave atque vale, Infernal Devices!

+1, ami tetszett:
Cassandra Jean rajzai, amiket a könyvhez készített… a tarot kártyák, a fanartok. CSODÁLATOSAK!

Leiner Laura - Útvesztő (Szent Johanna Gimi #7)

„Te jó ég, mi történt? Várj. Nem sírós a hangod, tehát nem álmaid hercege dobott ki. Nem tűnsz riadtnak, úgyhogy nem a kedvenc könyved esett bele a fürdőkádba. Nem vagy megdöbbent, ergo nem az történt, hogy végre rájöttél, mennyire unalmas vagy. Hm. Tippem sincs, mi lehet a bajod. Eredetileg nem érdekelt, hogy mit akarsz mondani, de így, hogy ezeket a lehetőségeket kilőttem, tulajdonképpen egészen izgatott lettem.”

Eljött a már sokak által vágyott végzős év Reniéknek, de csak most kellett rájönniük, hogy talán nem is lesz olyan könnyű elhagyni a Szent Johannát.
Nem csak a barátok, ismerősök miatt, de néhányan még azt sem tudják hogyan tovább. Köztük van Reni is, akit több minden is érdekel, de nem tud maga dönteni, viszont befolyásolni sem akarja magát hagyni. Végül, mikor már sikerül dönteni, váratlan szerencse éri…

Kicsit nehéz most az SZJG7-ről írni, mert még augusztus végén olvastam és nem túl friss az élmény, de megpróbálom összeszedni a gondolataimat.

Ez volt az első Szent Johanna Gimi, amit nem úgy összekunyeráltam, hanem végre megvettem. Aztán miután elolvastam, el is adtam. Igen. Sajnos nem ez volt a sorozatnak az a kötete, amire azt mondtam, hogy na, ezt mindenképp újra akarom olvasni, és végül nyelvészet könyvre cseréltem. Ez van.

Szerény véleményem szerint tényleg ez volt a sorozat leggyengébb láncszeme, az is mutatja, hogy eddig minden kötet öt pontot kapott nálam, a molyon ez most csak 3 és felet.

De miért is van ez? Ráfoghatnám a tényre, hogy iszonyatosan vártam, és valami nagy durranást képzeltem el, de tényleg nem ez a helyzet.

Az igazság az, hogy sosem voltak a könyvekben nagy fordulatok, váratlan meglepetések, vagy különösebb izgalom, mégis tele volt fantasztikus humorral és kedves, jól kitalált jelenetekkel.
Na, ezt hiányoltam most. Nem is volt talán olyan rész, amin hangosan felnevettem volna, és az egész kissé vontatott volt, még a végére is igazán számíthattunk. De! Mondjuk azt, hogy a nyolcadik és utolsó rész a sorozatban valami frenetikus volt, és ez a felvezetés azért kellett, hogy még nagyobbat üssön.

A szereplők még mindig valami imádnivalóak. Az egyetlen, amin nem tudom túltenni magam az, hogy mennyire éretlenek. Nem úgy értem, hogy állandóan csak a szórakozáson jár az eszük vagy ilyesmi, de a komoly témák még nagyon nem jutnak el a tudatukig – még Reninek sem. Aki olvasta tudja, mire gondolok.

A kedvencem persze Kinga, a terminátor. Az ő jelleme hozza a legtöbb poént, és bármennyire kemény is tud lenni, azért valljuk be, mindenkinek szüksége lenne egy ilyen barátra, aki próbál minket terelgetni az életben.

Főhősnőnk, Reni még mindig nagyon kis tesze-tosza. De nem baj, így szeretjük. Bár az elég furcsa, hogy ő az éltanuló az osztályban, mégis ennyire nem tudta, hogy mi legyen vele a gimnázium után.

Cortez, Cortez, Cortez. Róla még mindig nem tudunk meg eleget, és ez nagyon irritáló. Remélem az utolsó részben legalább többet fog makogni, és kicsit jobban belelátunk majd a fejébe, mert ez így nem állapot!

Mivel a molyon még anno jelentkeztem a „A Szent Johanna Gimi – Folytatás a rajongóktól” kihívásra, így a következőkben azokat a már előre tudott tényeket szeretném kommentálni spoileresen, amik alapján teóriákat kellett gyártani.

– Szerintetek hogy folytatódik a történet? 

Ez nagyjából bejött, ugyanis a továbbtanulási parát mondtam, ami azért elég egyértelmű volt.

– Cortez és Reni együtt maradnak? 

Itt mindkettőre láttam esélyt: szakításra és boldogságra is. Lehet, hogy egy ideiglenes szakítás feldobta volna a sztorit, de nem, Cortez és Reni már szinte nyugdíjas házaspárnak számítanak, nem szakítgatnak csak úgy, maximum az utolsó részben a továbbtanulási problémák miatt.

– Tami összejön Dave-vel? 

Itt is azt válaszoltam, hogy esélyes, de hát HMMM. Ugye mégsem történt meg. Vélemény lejjebb kifejtve.

– Na és Edinát végre lekoptatja valaki? 

Már nem emlékszem mi volt a könyvben Edinával, de biztos valaki lekoptatta, ahogy mindig. :D

– Kingával és Zsoltival mi lesz? Lesz egy TÉNYLEG végleges szakításuk? 

NA MOST MÁR KIAKADHATOK? Fffúúú. Arra tippeltem, hogy nem fognak végleg szakítani, legalábbis az egyetemig biztos nem. Hát, itt jó nagyot koppantam, mert a könyv egyetlen igazán nagy meglepetése a Kinga és Dave páros megszületése volt. Imádom őket külön-külön, de Zsolti és Kinga afféle SZJG-s OTP-m volt, még Reniéknél is jobban szurkoltam nekik. Így hát összetört a szívem, mikor végleg szakítottak. Lehet, hogy bennem van a hiba, de a Kinga-Dave páros egy kicsit erőltetettnek tűnik.

– És a legfontosabb kérdés: Virág kutyájának mi lesz a neve? :D 

Ez valóban nagyon fontos. Hát a „Kutya” névre tippeltem, nem jött be.

– A pár aki szakítani fog:

Tulajdonképpen mindegy volt nekem, csak ne Virág és Ricsi, Kinga és Zsolti vagy Reni és Cortez, de ha muszáj, akkor már Reni és Cortez legyen. Nem. Jött. Be.

– Kik jönnek össze:

Arnoldot és Justine-t mondtam, mert miért ne. Az egyenlet fele be is jött.

Elégedetlenségem ellenére már elmondhatatlanul várom az utolsó részt, de rossz is lesz tudni, hogy ezután maximum újraolvashatom a történetet.

Hiába a legjobb magyar tini könyvsorozat, sőt, simán megállná a helyét a kategóriában amerikai társaival is, ez a kötet sajnos csak egy jóindulatú négyes alát kap ma tőlem. :(

Jamie McGuire - Beautiful Disaster

“- I’m not trying to bag you. I just wanna hang out.

    -  Bag me? How do you ever get laid talking like that?” 

Abby Abernathy-nak egyetlen vágya van, mégpedig az, hogy elfelejthesse múltját és új életet kezdhessen. Nincs több szerencsejáték vagy ivászat, a benne lévő vadócot mélyen elzárta és megpróbál belejönni a szende jó kislány szerepébe.
Egészen addig sikerül is, míg meg nem ismeri Travis Maddoxot egy illegális bunyón az egyetemen. Travis iszik, verekedik és minden éjjel más hölgy boldogítja, vagyis a mostani Abby szöges ellentéte.

A lány menekülne előle, de szerencsétlenségére Travis teljesen rászáll, Abby álcája pedig kezd megfakulni…

Szintén new adult könyv, és pont az Easy után olvastam. Nos, voltak hasonlóságok természetesen, de különbség is rengeteg volt.

A Beautiful Disasterben adott Abby, aki rejtegeti a múltját, nem szívesen gondol rá vissza, a könyv során persze kiderül, hogy miért.
Aztán ott van Travis, aki igazából jelenleg egy nagy tuskó, de természetesen übernagy változáson megy keresztül.
Az útjukat az egyik legnagyobb tinikönyves klisé, egy fogadás keresztezi. Bár bevallom, nekem a fogadásos téma különösen tetszik, még akkor is, ha tényleg klisé.
Persze ebben az esetben kissé eltúlzott lett. Ugyanis ha Abby veszti el a fogadást, egy hónapra be kell költöznie Travishez. Nos, igen, alig ismeri, de persze azért bevállalja. Ezt nem igazán tudtam komolyan venni.

A karakterek néha már-már túl impulzívak, olykor egészen a Fifty-re emlékeztetett a dolog. (És nem, ez nem jó.) Ez főként a végében nyilvánul meg, amin igazából csak röhögni tudtam.
Sajnos egyik karakter sem sikerült igazán kidolgozottra, Abbybe is, de főleg Travisbe túl sokféle személyiségjegyet akart belesűríteni az írónő, aki így kicsit skizofrén hatást kelt.

A mellékszereplők ellátják feladatukat, vagyis segítik főhőseinket, de sajnos ők sem elég érdekesek.

Na, most nagyon úgy hangzik, mintha ez egy rossz könyv lenne, pedig egyáltalán nem az. Az egész könyv olyan igazából, hogy nagyon jó kikapcsolódás, de nincs meg benne az a plusz réteg, mint az Easy-ben.
Ennek ellenére kíváncsi vagyok a folytatásra is, pontosabban a BD-re Travis szemszögéből, ami jövőre fog megjelenni.
És még arra is kedvet kaptam, hogy az írónő többi könyvét is elolvassam… hát, majd arról is beszámolok, maradjunk annyiban, hogy több kínos pillanatot tartalmazott, mint emlékezeteset.

Összességében jó szórakozást nyújtott, aki ilyen hangulatban van, annak mindenképpen ajánlom, szóval egy erős négyest megérdemel!

Érdekes módon végig a Hedley Storms c. albuma pörgött a fejemben, nagyon ment a regényhez, (főleg a Hot mess, de nagyon durván! :D) be is rakok egy lassabb és egy pörgősebb számot, hallgassátok meg. :)

u.i.: November 5-én magyarul is megjelenik a Maxim kiadótól, Gyönyörű sorscsapás címmel!

Hedley - I won't let you go http://www.youtube.com/watch?feature=endscreen&NR=1&v=dt0b-rkVZnM&noredirect=1

Hedley - Hot mess ("You're a disaster in a dress" :) http://www.youtube.com/watch?v=1PzpHQ5K2Og

Tammara Webber - Easy

"Love is not the absence of logic
but logic examined and recalculated
heated and curved to fit
inside the contours of the heart" 

Jaqueline nem úgy tervezte egyetemi pályafutását, hogy második évében barátja mondvacsinált okkal szakít vele, neki pedig rá kell jönnie, hogy csak őt követte vakon, pedig talán konzervatóriumban lenne a helye.
A szakítás teljesen felemészti, ráadásul a tananyagban is lemarad, majd az első estén, mikor kimozdulna, csak egy titokzatos idegennek köszönheti, hogy nem lesz erőszak áldozata.
A lány legszívesebben elfelejtené az egészet, de az eset utána mindenhol megmentőjébe botlik…

Az Easy volt az első „mature young adult/new adult” könyv amit olvastam, ami kb. olyan, mint a YA, csak például ez is már egyetemen játszódik. Viszont tetszik ez a kategória, mert a YA már kicsit uncsi tud lenni.

Az év egyik legjobb könyve volt, minden sorát élveztem, pedig a számomra ismeretlen szerző miatt kicsit bizonytalan voltam vele az elején.

Ahogy elkezdtem olvasni elszállt minden aggodalmam, iszonyatosan olvastatja magát a regény. Főleg mert szép, mert hát, van két eléggé komplikált fiatalunk akik egymásra találnak.

Jaqueline nagyon kedvelhető női főszereplő, ami nem túl gyakori manapság. Tetszettek a gondolatai, dilemmái, a kapcsolata a barátnőivel és persze Lucasszal.
Lucas abszolút idealizált férfi karakter. Bonyolult élettörténet, néha már-már túlzóan drámai múlttal, de ő is teljesen jól kidolgozott szereplő.
Mindketten nagyon a szívemhez nőttek, és egyszerűen letehetetlenné tették a regényt a kedves jelenetek.
A mellékszereplők is igazán jók, főleg a negatív karakterek, akiket tényleg úgy istenesen orrbavágnál.

Egyáltalán nem felszínes könyv, van benne egy kis oktatójelleg is, gondolok itt az erőszakos részre. Váltakoznak a szép, drámai részek és a humorosak, méghozzá nagyon jó arányban.
Igazán meglepő fordulatok nincsenek benne azok számára, akik már valaha olvastak könyvet életükben, valahogy mégis izgalmas és végig szurkoltam a szereplőknek. Én imádok szenvedni, de nagyon örültem, hogy itt a végén nem kell, mert happy endet kapunk. Ráadásul bírom a könyveket, amikben értelmet nyer a cím!

Az egyetlen negatívum számomra a borító. Nem igazán tetszik, kissé nyálas, és a gyerek úgy néz ki rajta, mint valami pedofil emo.

Összességében viszont bekerült a kedvencek közé, szóval csiiiiiiillagos ötös!:)

John Green - Katherine a köbön

„Colin nem nevetett. Helyette eltöprengett. A tamponnak van zsinórja? Miért?

Az emberiség legfőbb misztériumai közül – Isten, a világegyetem természete stb. – a tamponokról tudott a legkevesebbet. Colin számára a tampon egy kicsit olyan volt, mint a grizzly medve: tudott a létezéséről, de még egyet sem látott a vadonban, és nem is akart.”

Colin Singletonról a következőket érdemes tudni: gyerekzseni, pontosan tehetség, de nem tud továbblépni, és mindenképp akar valami jelentőset tenni az életében. Emellett megvan az a fura szokása, hogy csak Katherine nevű lányokkal randizik, és minden alkalommal ő az, akit kidobnak.
Az érettségi után például 19. Katherine rúgja ki Colint. Legjobb barátja, Hasszán a segítségére siet, és együtt indulnak útnak az ismeretlenbe a Sátán hullaszállítója nevezetű autóval.
Egészen Gutshotig, ahol a nyári álomállás hullik az ölükbe, köszönhetően Lindsey-nek és Hollisnak, a helyi tamponzsinór-gyár tulajdonosának.

Megtörtént! Felköltöztem Budapestre, persze csak ideiglenesen, az egyetem miatt. A lényeg a lényeg, beiratkoztam egyből a Szabó Ervinbe is, és ez a könyv volt az első áldozatom!

De meg kell, hogy mondjam, lehet, hogy mégis inkább angolul kellett volna olvasnom a Kindle-ön. Nem is csak azért, mert John Green nagyon jól ír, és eredetiben élvezhetőbb, de azért ebben a fordításban volt némi kivetnivaló…például az elején nagyon meg voltam zavarodva, mert a fordító a high schoolt főiskolának fordította, így nem bírtam eldönteni, hogy Colin most akkor hány éves is. Ez akkor kezdett gyanús lenni, mikor azt írták, hogy 17 éves.
Számomra felfoghatatlan, hogy hogy tud valaki egy egész könyvet lefordítani, egy rémesen egyszerű szót viszont nem. Vagy ha nem biztos benne, miért nem guglizza le? Hiába csak ennyiről van szó, ez is rontja az olvasásélményt.

A magyar kiadásról még annyit, hogy tipikusan az a kötés, ami valami rémes, esnek ki belőle a lapok is rendesen, ráadásul a borító is elég kis rusnya.

Amúgy a Katherine a köbön nagyon szépen olvastatja magát, mégis azt mondom, hogy a „semmi különös” kategóriába tartozik.
Ennek ellenére benne van minden, amit szeretünk a John Green regényekben. Vegyük például a főszereplőnket, Colint. Imádom, hogy Green regényeiben mindig olyan főhősöket kapunk, akikne van valami életfilozófiájuk, vagy kicsit más a gondolkodásuk. (Pl.: Hazel Grace, Augustus Waters vagy Miles)

Akihez természetesen jár a hűséges, jó poénokat durrogtató társ, ez esetben Hasszán, akinek tényleg nagyon jó a szövege.
Ehhez jön még John Green személyisége, ami tökéletesen meglátszik például a rengeteg lábjegyzeten, amin nagyon jókat derültem.

Kiszámítható, de kedves sztori, és most újra meghozta a kedvem az olvasáshoz!

Liebster Award

Végül a nagy díjazási hullámnak én is áldozata lettem. Na , ez rosszul hangzott, mert igazából nagyon is örülök, hogy többen is gondoltatok rám!

Köszönöm @dreamorreality7 , Míra és Boti! :)

SzabályokMindenkinek 11 dolgot kell mondania magáról.

A jelölő mindegyik kérdésére válaszolnia kell.

11 kérdést kell feltenni a jelölteknek.

11 embert kell jelölni és linkelni.

Nincs visszaadás/visszajelölés.

Igen, egy kicsit csalnom kell, hiszen nem igazán tudom ki nem kapta még meg, így nem szeretném továbbadni...

11 dolog magamról:

1. Szeptemberben kezdek az ELTEn, ami egy iszonyatosan új és egyben félelmetes dolog lesz számomra. Rossz lesz itt hagyni a családi fészket és belevágni a bizonytalanba, félek, hogy nehéz lesz barátkozni, ismerkedni, megszokni... de egyben azért izgatott is vagyok, mert tudom, hogy nagyon sok lehetőség is rejlik számomra a fővárosban.

2. Mindjárt kezdődik az m1-en a kedvenc Sherlock részem, a Scandal in Belgravia, és most azt fogom nézni.

3. Krónikus késő vagyok. Futok a buszra, a találkozókra és idegesítem vele a barátaimat. De tényleg, szörnyű, de egyszerűen nem bírok időben elkészülni sosem.

4. Imádom a kosztümös filmeket, meg azokat, amik annyira unalmasak másoknak, hogy végig sem bírják nézni - na, én ezekért élek.

5. Nagyon sokáig akartam az írással foglalkozni, és régen rengeteget írtam, amit most is imádok visszaolvasni, akármilyen is legyen. Egy ideje azonban már - akármennyire is szeretnék - egyszerűen nem megy az írás. Csak küszködök és már nem okoz örömet, ezt nagyon utálom.

6. Megszállott toll- és írószergyűjtő vagyok.

7. Sosem volt háziállatom.

8. Nagy vágyam, hogy olyan szobám legyen, amiben van egy óriási könyvespolc, telis tele könyvekkel - sajnos ehhez szegény vagyok, de a lottóban még bízom.

9. Imádom a filmek előzeteseit. A moziba járásnak is egyik legfőbb oka. Egyszerűen lenyűgöz, hogy milyen jól bele tudnak sűríteni egy filmet két percbe, milyen hangulatosra csinálják stb. :)

10. Nagyon bánom, hogy anyukámék anno nem írattak be valami zeneórára, nagyon jó lenne valami hangszeren játszani.

11. Szeretnék többet blogolni, de nagyon lusta vagyok.

@dreamorreality7 kérdései:

1. Ha nyaralni mész, mennyit szoktál olvasni?

Sajnos nem szoktam nyaralni menni, de szerintem nem vinném túlzásba, egy könyv elég lenne, hogy a családdal, barátokkal is tudjak egy kis időt tölteni.

2. Mennyire tudsz buszon/metrón/autóban stb. olvasni?

Teljesen jól! Már készülök is rá, hogy a hosszas pesti buszozásokon, metrózásokon stb. olvasni fogok, az elmúlt egy hónapban, mikor mentem dolgozni akkor is olvastam és teljesen jól kitudtam zárni a külvilágot. :)

3. Melyik könyv volt az A KÖNYV, amelyik után már szívesebben olvastál akármit?

Nem tudom mi indította el bennem az olvasási vágyat, nem is hiszem, hogy volt ilyen áttörés, hiszen mindig is szerettem olvasni. Viszont igazán sokat akkor kezdtem el olvasni, mikor már tudtam angolul, vagyis olyan négy éve.

4. Hogy állsz/álltál a kötelezőkkel?

Szinte az összeset elolvastam, főleg tizenegyediktől, hiszen magyarfakton nem is nagyon lehetett máshogy túlélni. Voltak bűnrosszak (A kőszívű ember fiai, Vörös és Fekete), de voltak olyanok is, amiket egyszerűen imádtam, és tuti, hogy újraolvasom majd őket, pl.: Bűn és bűnhődés, Száz év magány, Goriot apó

5. Olvastál már olyan könyvet, amire a magyar tanárod hívta fel a figyelmedet?

Ha a nem kötelező, hanem ajánlott olvasmányok számítanak, akkor igen. Az Üvegburát Sylvia Plath-tól.

6. Mennyire függ az évszakoktól, hogy mennyit olvasol?

Elméletileg nyáron több időm lenne olvasni, de tulajdonképpen inkább attól függ, van-e mit olvasnom.

7. Megnézed azokat a filmeket, amiket egy általad már olvasott könyvből készítettek?

Ha tetszett a könyv és a film is szimpatikus, akkor természetesen igen.

8. Mit jelent neked a Moly?

Mivel a környezetemben nincsenek olyanok, akik igazán szeretnek olvasni, iszonyatosan jó érzés ilyenekkel találkozni a molyon, ráadásul nagyon jó könyvekre bukkanok mindig - nem nagyon tudnék nélküle élni. :)

9. Előfordult már, hogy valakit te vettél rá az olvasásra?

Egy-egy könyv elolvasására igen, de életeket még nem változtattam meg :)

10. Könyvvásárláskor fontos, hogy milyen a könyv borítója?

Igen. De természetesen nem az elsődleges szempont. Ha van több kiadás is, azt veszem meg, amelyik jobban tetszik, és ha igazán ronda a borító inkább hanyagolom a vásárlást.

11. Mit csinálsz legszívesebben a szabadidődben? (az olvasás mellett, persze :D) 

Mozizok, barátokkal vagyok, koncerten, netezek - semmi extra. :)

Míra kérdései:

Melyik korban élnél a legszívesebben? Miért?

Erről a kérdésről nagyon a Midnight in Paris c.  jó kis filmecske jut eszembe - mindenkinek más az aranykor.

Szívesen ott lettem volna a hatvanas években, hogy Beatles fangirl legyek, vagy a viktoriánus korban. Bálozni, férjre vadászni... Esetleg valamelyik forradalomban.

Ez mind romantikusan hangzik, de igazából furcsa lenne, hiszen nagyon más volt például a nők helyzete is, így talán a legjobb kor a pont most.

Melyek a kedvenc filmjeid a következő kategóriákban: thriller, horror, vígjáték, romantikus, háborús és/vagy történelmi?

Thriller: Nem tudom pontosan mi számít annak. A 23-as szám esetleg?

Horror: Beszari vagyok, nem nézek horrort.

Vígjáték: A kilencvenes évek végének romantikus vígjátékai a legjobbak, az alpári humort nem szeretem. Az egyik kedvenc a 10 dolog amit utálok benned. :))

Romantikus: Bright star, Ház a tónál ééééés minden más :)

Háborús: Star Wars. xD

Történelmi: Szeretem ezeket is, de hirtelenjében egy sem jut eszembe. :/

Mi a legfurcsább szokásod?

Nem hiszem, hogy van egyáltalán furcsa szokásom :)

Ha eltölthetnél egy rövid időt egy filmben/sorozatban/játékban/könyvben, melyik lenne az és miért?

Biztos, hogy könyv lenne, és valószínűleg az Infernal Devices sorozat - kielégíthetném viktoriánus vágyaimat is, és Árnyvadászkohatnék is.

Mi az, amit jelen pillanatban a leginkább vársz?

Jó gyerekként azt kellene mondanom, hogy az egyetem, de igazából a március 19-én megjelenő Clockwork Princess, ami az Infernal Devices utolsó része és iszonyatosan kíváncsi vagyok már rá!

Legjobb könyv, amit valaha olvastál és bármikor újra kézbe vennéd?

Sok ilyen könyv van, az egyik ilyen pl. a The fault in our stars John Greentől. Annyira szomorú, mégis pozitív, nem tudsz egyszerűen továbbmenni mellette.

Ha választanod kellene egy hírességet, akivel le kellene élned az egész életedet, ki lenne az?

Valószínűleg Ben Whishaw - egy perc alatt hozzámennék. Annyira kedvesnek tűnik, a hangja meg, hmmm. :)

Melyik az a szám, amelyik a mostani érzéseidet leginkább tükrözi?

<iframe width="420" height="315" src="http://www.youtube.com/embed/FG1NrQYXjLU" frameborder="0" allowfullscreen></iframe

Ha filmet rendeznének az életedből és te választhatnád ki, hogy ki játsszon téged, ki lenne az? Melyik 5 számot választanád a film betétdalainak?

Ez milyen jó kérdés. :)

Játsszon mondjuk Emilia Clarke - habár sokkal szebb, mint én, meg idősebb is, azért erre a filmre beülnék!

A számok:

Újabb csalás: Nem mondok öt számot, csak annyit, hogy Hans Zimmer komponálja a zenéjét! :)

 Ki volt a gyerekkori szerelmed?

Te szemét, tudom, hogy ezt direkt miattam kérdezed.

Egy fiú az oviban, már akkor is rém rossz volt az ízlésem.

Mi volt a legjobb és a legrosszabb dolog, ami valaha történt veled?

A legjobb mostanában természetesen az volt, hogy felvettek az egyetemre. A legrosszabb... ilyen téren viszonylag szerencsés vagyok, nem történt ilyen. Múlt decemberben volt egy hét, ami nagyon nagyon rossz volt, de erről inkább nem akarok beszélni.

Boti kérdései:

1. Van kedvenc filmed és dalod? (Ha nincs, akkor többet is felsorolhatsz.)

Ez mindig változik, a kedvenc filmjeim általában kosztümös drámák. A kedvenc dalom jelenleg a Runaways a Killerstől, a koncert óta rongyosra hallgattam.

2. Milyen terveid vannak a jövőre? (klisés kérdés foreva)

Egyelőre annyi, hogy tanári diplomát szerzek, aztán meglátjuk. Lehet, hogy hozzámegyek egy brit herceghez, vagy a TESCO-ban fogok dolgozni, még akármi lehet.

3. Mi lenne az utolsó vacsorád?

Valami gyorskaja. Mekis kaja vagy kebab sültkrumplival. Talán húsos palacsinta, mert az a kedvencem!

4. Olvastál-e Agatha Christie könyveket? Ha igen, akkor melyikeket, melyik tetszett legjobban?

Egyedül a Tíz kicsi négert olvastam, ez nagyon jó volt, tervezem, hogy még mást is fogok.

5. Top 10 sorozat of all time? (Elég felsorolni 10-et.)

Glee, One Tree Hill, Szívek szállodája, Legend of Korra, Jóbarátok, Misfits, Grey's anatomy, Desperate Housewives, HIMYM, Once upon a time

6. Hova mennél el szívesen nyaralni/telelni/lakni?

Skóciába vagy máshova Nagy-Britanniába, esetleg Svájcba, mert gyönyörű lehet.

7. Két nagy kedvencemről (Rihanna és Cheryl) mi a véleményed?

Tehetségesek, főleg Rihanna, de nem az én stílusom, amit csinálnak. Jobban tisztelem azokat az előadókat, akik saját maguk írják a szöveget meg a zenét.

Cherylé csak kis egyszerűek, Rihannáé viszont gyakran iszonyatosan obszcénok, és nem tudom őket hova rakni - egy nő ne legyen ilyen, én ezt mondom.

8. Milyen szupererőt választanál?

Gondolatolvasás vagy láthatatlanná válás.

9. Ha tudnád, hogy már csak 1 napig élhetsz, mit csinálnál ebben a 24 órában?

Könyörögnék Cassandra Clare-nek, hogy mondja el mi lesz a Clockwork Princessben, ezen kívül kipróbálnék mindent, amit eddig nem, és akarok.

10. Kedvenc (vagy legalábbis top 10) Rihanna dal?

Only girl.

11. Kedvenc kártya- és/vagy társasjáték?

Őőőőő, makaó gondolom. :D

Mára ennyi, amint beállítgatom az új laptopom és mindent elintézek, remélhetőleg végre visszatérek több bejegyzéssel is! Addig is, olvassatok sokat! :-*